Jack nem értette, hogy hogyan is került oda a szobájukba az
a konzol. És mindjárt kettő. Nagyon régen nem látott már ilyet. Pedig anno
kissrácként, mennyit nyomták a haverokkal. Éjt-nappallá téve, online meg
offline. Hányszor aludtak el a suliban azokon az unalmas tanár-monológokon,
amit óráknak neveztek, mert hajnalig nyomták a mission-öket egymás után. És
suli után egyből rohantak az éppen soros haverhoz, akinél egyből fel a netre,
és onnantól megszűnt a külvilág. Aztán felnőttek. Eltűntek a régi haverok,
sokan már nem is élnek. Mintha ő élne… inkább csak vegetál ebben az átkozott,
dögunalom otthonban. Vega lett ő már kívül-belül.
Az ajtó csapódása zökkentette ki a merengésből. Steve volt a
szomszéd szobából. Ő is még csak az elején tartott a vegásodási folyamatnak, így
néha egész jókat lehetett vele beszélgetni a napi menün és az aktuális
időjáráson kivüli témákról is.
Ő is meglátta a tévéből kilógó két konzolt. Felcsillant a
szeme.
- CoD? – kérdezte azonnal.
- Én inkább Battle Strike – felelte Jack a beavatottak
önbizalmával. – Bár sokat nyomtuk a CoD-ot is – folytatta vigyorogva. – Anyám,
de régen is volt – sóhajtott fel.
- Kipróbáljuk? – csapott le rá Steve gondolkodási időt se
hagyva.
- Ha működik – naná! – és felvéve az egyik konzolt megnyomta
az entert.
És a képernyőn a réges-régről, ezerszer látott intro pörgött be,
és Jack ugyanazt a minden porcikáján átáramló izgalom-hullámot érezte meg, amit
sok-sok évvel ezelőtt a múltban felejtett. Nem kellett semmit kérdeznie Steve-től,
ahogy ránézett, mintha tükröt látott volna. Ugyanaz a tekintet, ugyanaz a
csillogás.
A két öregnek megszűnt a külvilág. Nem érezték elmacskásodó
térdüket, éhséget, szomjúságot, nem volt idő, nem volt jelen, múlt – csak a most
és csak a játék. Újabb és újabb pályák, akadályok, feladatok. Mint régen
kissrácként.
Másnap reggel a nővér így találta meg őket. Kezükbe még
mindig szorongatták a konzolt, arcukon széles, boldog mosollyal. Az orvos
infarktust állapított meg mindkettőjüknél, gyorsan lezárták az esetet. Idősek
voltak, betegek, megesik gyakran.
Az orvos mindössze a konzolon állt meg egy pillanatra
jelentésírás közben, ő is rég találkozott már ilyennel, de vacsorára volt hivatalos,
így sietnie kellett, ezért nem is foglalkozott vele tovább. Hazafele a taxiban elővette
az újságot, és belemerült a vezércikkbe: „Hatalmas ellenzéki tüntetés várható a
közintézményekben költségcsökkentés címén bevezetésre kerülő euthanázia-program
ellen”.
A fenti történet egy játék része, az eredeti képet itt tudod megtekinteni: http://talentummobile.hu/kreativitas/kreativitasrol/171-kreativ-iras-kep-alapjan-19
Remek a csattanója!
VálaszTörlés